A brit választók döntöttek. Korai ma még megmondani az irányt, úgy a briteknél, ahogy az EU-ban és itthon is. Egy azonban biztos. Mától új időszámítás kezdődik.

Egyszer talán a történészek kimutatják, az angolokban van valami olyan, mint az autókban a kipörgésgátló, ami megakadályozza, hogy végzetes károsodás érje a motort, és megóvja a mámorosan gázpedált taposót a következményektől. Ez lépett most működésbe. Lekapcsolt. A britek lába kezdetektől fogva a fékpedálon volt. Talán a köd miatt. Náluk gyakoribb, ezért tudják, csak olyan sebességgel haladhatnak, amekkora a látótávolság. E vészfékezés után lesznek-e ráfutásos balesetek, a közlekedés többi résztvevőén múlik.

A gázpedált taposók ahelyett, hogy bementek volna a következő parkolóba és elgondolkodtak volna a dolgon, arra jutottak, inkább átülnek egy másik kocsiba, melyikben ez a technikai eszköz nincs beépítve. A népszavazások nemkívánatos dolgok, szűrték le.

- - -

Az EU-ból a majd egyötödnyi gazdasági erő, legfőképpen az eddig befizetett összegek, hiányozni fognak. Nekünk is. Leginkább az fog hiányozni, nem lesz ott egy láb a fékpedálon veszélyes útszakaszt jelző táblánál, hogy kellő időben csökkentse a sebességet.

Intő jelek voltak korábban is. A görögök fölötti győzelmet a német pénzügyminiszter így ünnepelte a „győztesekkel”. A napokban tett kijelentését: „In is in. Out is out“ nem tudni milyen hangulatban tette, de hogy nem volt nevethetnékje, az tuti.

Merkel asszony eddig sem arról volt híres, hogy hallgatna az EU tagországok vezetőire. A mienkkel sincs nagy haverságban. Talán ha a döntőben legyőznénk 6:3-ra csapatát, - -melyet szerinte nem illik nemzeti zászlóval lelkesíteni- -, mi is történelmet írnánk, igaz mást, mint az angolok, de Merekel asszony talán reálisabban látná a világot.

Ja, sajnálom a brexitet, de ha ez kellett ahhoz, hogy megtaláljuk a helyes utat, akor csak annyit tudok mondani az  angoloknak, hogy:

Thank you!