Nem valószínű, hogy 2040 körül lesznek még nemzetállamok

A képhez hozzátartozik, a németeknek könnyebb lesz (majd) megválni „nemzetállamuktól”, mint nekünk, mert nagyon eltérőek vagyunk. Például, nincs Szent Koronájuk. Ma sem egységes ország: Bundesland, Freistaat, Freie Hansestadt Bremen, ami tulajdonképpen városállam, és van Svájcban egy német enklávé. Egy brémai tanár csak különbözeti vizsga letétele után taníthat Passauban. Ha mind a 16 önálló ország lenne, akkor hármat leszámítva a többi beállhatna abba a sorba, ahol az olaszok, spanyolok, portugálok vannak. A történelem folyamán a szegénység miatt sokszor menekülniük kellett otthonaikból. Így kerültek hozzánk a svábok, szászok.

Ahol összejön két német, az egyik azonnal főnökké (vállalkozóvá, tulajdonossá) válik és szabályokat hoz a másiknak, lásd DIN. Ha hárman vannak, a harmadik elkezd mér(icskél)ni, ha elég sokan vannak és mások írják elő a szabályokat, akkor nekiállnak (ők is okosba megoldani a dolgokat). Trükköznek. Dieselskandal.

Kifogyhatatlan a leleményességük, ha pénzről van szó, ezért nem hallani korrupcióról, mert mindenre van egy (ők járnak jól) szabályrendszerük. A frankfurti repülőtér jogosult Agrarsubventionen pénzekre az EU közös kasszájából. Legújabb a Fischtreppe (3 millió euró 1 darab) projekt, ami olyan terülj-terülj asztalkám féle. (A megkésett gyarmatosítás története is tele van trükkökkel. Mivel nem lehetett senkinek nagyobb birtoka, mint az uralkodójának, megtartották a területmértéket, de hozzátették, hogy gyarmati, ami akkora szorzó volt, hogy a birtok nem lett nagyobb, mint az uralkodóé, a valóságban persze a többszöröse.)

Azt mondják, a kínaiak évezredek óta szorgalmasan (de mostani mércével nem hatékonyan) dolgoztak, mégis szegények voltak. Pár évtizede a nyugati tőke fölfedezte szorgalmukat és mára ők a „suszter manói”, akik hipp-hopp mindent megcsinálnak, (szinte) semmiért.

A németek műszaki vonalon világelsők, de a most kezdődő intelligens csip forradalomból nem biztos, hogy ők kerülnek ki nyertesen. Talán ezért is ez a helykeresés (nemzetállamtalanítás, migránsválság, agy- és dolgozókéz elszívás) részükről. Minden rendszer (termék) életgörbéje csúcsán átjutva, a túléléséért küzd. Meglehet, gazdasági erejüknél fogva akaratukat rá fogják erőltetni az EU tagállamaira, de ahogy az a migránsválságnál egyre inkább láthatóvá válik, az egyszemélyi döntés a többiek akarata ellenére nem a legjobb ötlet.

Végül, a nemrég Belgiumból indult tojásbotrány sokakat elgondolkodtatott, megéri-e termékenként (tojás) néhány tizedfillérrel olcsóbb beszerzési árért egészségünket kockáztatni. A német tendencia erre a helyi, régiós termékek vásárlásra ösztönzés.

Ebben az - -ezt is túlélni- - küzdelemben mi jobbak vagyunk. Mátyás király óta gyakoroljuk. Valami oka kell legyen annak, hogy a gazdaságilag fejlett országokban hiány van (ha van egyáltalán) népművészetből, népmesékből, népdalokból. Ez azt jelentheti, hogy bár gazdaságilag szegényebbek, viszont érzelmileg gazdagabbak vagyunk. Talán eljön az idő, amikor erre (az emberi érzelmekre) lesz szüksége a világnak. Az emberiség előbb-utóbb rájön a világ (mai) nyomorúságát, szenvedését (migránsválság, háborúk, diktatúrák) nem a technika fogja megoldani, hanem az érzelmek, az emberi érzelmek.

Nem az a jó ember, aki a koldusnak alamizsnát dob. Nem az a jó ország, amelyik Entwicklungshilfe pénzeket szór a szegény országokba, hanem aki, akik megakadályozzák, hogy az embereknek el kelljen hagyni szülőföldjüket. A sok (írásban lefektetett) jog mellett van egy meg nem fogalmazott jog is. Születésétől fogva, joga van minden embernek, emberül élni szülőföldjén (hazájában).

http://hafr.blog.hu/2017/09/05/nem_valoszinu_hogy_2040_korul_lesznek_meg_nemzetallamok#comments